HTML

Sparhelt tizedes avagy Andy Anderson hétköznapjai

Betekintést nyerhettek az Anderson család ”átlagos” életébe, rengetek katonai történettel meg fűszerezve. Avagy louie élete című rajzfilm helyet Andy élete!

Friss topikok

  • Sauron: Nektek is Boldog Karácsonyt Andy. Ne feledd, várlak szeretettel a Szilveszteri bulira! (2010.12.24. 12:18) Karácsonyi ünnep
  • Andy Anderson: @Lurtz az Uruk: Még szép, hogy kiállok ellened! Nehezítés képen várjuk meg amíg mínusz fogok le... (2010.11.21. 10:11) 2010 nyári végjáték befejező része
  • Andy Anderson: @Joe Bácsi: Milyen igazad van! Emlékszem arra a napra amikor a francia fronton egyedül kikergette... (2010.10.29. 23:28) Mulasztások
  • Sauron: Nah azért Andy koma, amikor hívlak kicsit amerikai focizni, passzolgatni, akkor jönnek ám a kifogá... (2010.06.28. 17:12) Edzés, avagy szégyen?+várható programok
  • Andy Anderson: @horvathkati: Kedves Kati Itt válaszolok neked, bár szerintem úgy sem fogsz többet a házam tájá... (2010.04.26. 22:08) Kis kikapcsolódás… kérem vissza a pénzemet!

Póni gondok

2010.11.20. 12:34 Andy Anderson

Mit tudjátok lett egy új lakótársunk egy póni. A gyerekkel összeülve hosszasan tanakodtunk azon, hogy mi legyen a neve. Ezt idő alatt sok minden merült fel. Leírok ezek közül egy párat, amit elvetettünk: Szilaj (ja persze, tipikus póni név), Turbó (ez nem egy autó!) Kis herceg (max kis közlegényt engedélyeztem volna), Süvítő (ennél lassabb állatot még életemben nem láttam), Pamacs (ez nem kutya), Remény (túl nyálas) satöbbi- satöbbi. A nap végére nagy nehezen megállapodtuk a ló nevében. Végül a Szittya nevet kapta.
Mióta hozzánk került ez a mini ló csak a baj van vele!
Lelegelte a fél kertet! A feleségem majdnem szívrohamot kapott, amikor meglátta, hogy a kedvenc virágai között matat a paci feje. Természetesen nekem kellet oda mennem, hogy elzavarjam. Egy másik napon pedig a kis bestia a kedvenc pulcsimon csámcsogott! Dühösen rávetettem magam s próbáltam a fogai közül kitépni! Természetesen ő nem engedet s elkezdődött a kötélhúzás! Na jó, ebben az esetben nevezhetjük pulcsihúzásnak. Pár perc múlva véget ért az izmok csatájának, mivel a ruhám nem bírta tovább és a varrás mentén ketté szakadt! Ez után Szittya kivágtázott a szájában lévő pulcsi darabbal. Ez az eset után majd nem puskát ragadtam!  
Mostanában nem hagy nyugodni egy kérdésre a válasz. Vajon ki engedi be folyton a lakásba? Állandóan átjárja a szobákat. Mindenhol (jobb esetben) pata nyomok vannak.
Ráadásul eddig mindig egy fához kötöttük ki, de úgy látszik valaki vagy elengedi vagy, képes kioldani magát (amit nem hiszek, nem lehet ilyen okos). Lefogadom, hogy a gyerekek engedik elfolyton azért, hogy játszanak vele. Sőt abban is biztos vagyok, hogy ők terelik be a lakásba!
Annyi gondot, nehézséget okoz nekünk, hogy egész nap sorolhatnám! Bár igaz, hogy a kölkök mindig összetakarítanak utána mindent. Ha azt nem tennék, meg akkor hamar nyársra kerülne valaki!
Mostanában ahogy egyre hidegebb lesz a kölkeim munka után nem, hagynak békén! Nyaggatnak, hogy vegyünk Szittyának egy istállót, hiszen télen fázni fog a szabad ég alatt!
Mit gondolnak ezek magukról! Azt hiszik, hogy fogok hívni mesterembereket egy bódé összetákolásához! Inkább magam csinálom meg! Nem lehet olyan nehéz! Megyek és meg is, mondom nekik!

 

Szólj hozzá!

Címkék: póni átlagos napom

A bejegyzés trackback címe:

https://andersoncsalad.blog.hu/api/trackback/id/tr402461016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása