Ma voltam a feleségemmel a boltban vásárolni. Hihetetlen, hogy mik vannak ott! Nagyon messze találtunk csak parkoló helyet, vagy öt percet kellet sétálnunk az üzletig. Ez felháborító! No persze nem, mintha nem bírnám a gyaloglást. Emlékszem, amikor egyszer a francia fronton egy nagyon fontos dolgot kellet vissza juttatnom a bázisunkra, ami volt vagy negyven kiló! Hátamra vettem és legyalogoltam vele vagy öt mérföldet! Ezzel az öt perc sétával csak annyi bajom van, hogy rabolja az időmet! Az idő pénz, nekem meg nem igazán van tele a tárcám. Bementünk az üzletbe. Az ajtóban megállított minket egy nő, különböző kozmetikai termékeket mutatott és mondta, hogy ingyen adja őket! Kivéve az utolsó két terméket, mert azokért fizetnem kellett volna, mégpedig jó sokat, de akkor az enyémek lettek volna az ingyenes dolgok is. Erre mondtam, hogy rendben, elvisszük az ingyenes termékeket én, pedig nem fizetek semmit! Ő meg felháborodottan közölte, hogy azt nem lehet. Elkezdtünk veszekedni, kiabáltunk egymással. Aztán kit dobtak ki? Engem! Ez jellemző! Nem bánhatnak így egy veteránnal! Ha nem lettem volna olyan fantasztikus katona, akkor nem lennének ilyen jó amerikai kozmetikai termékek! Na mindegy. Most megyek, hogy kiengeszteljem a feleségemet, mert egy kissé haragszik rám a viselkedésem miatt. Minden jót! Sziasztok!
